Egy kolostorban élt egy pap, aki minden este a saját kádjában szokott fürdeni. Ebben egy apáca segített neki, akinek az volt a feladata, hogy a mindennapi fürdésnél az atya segítségére legyen.
Egy reggel ez a nővér találkozott a zárdafőnök anyával, és így szólt hozzá:
- Tisztelendő anyám, üdvözültem!
- Hogyan történt ez a nagy esemény, kedves nővér?
- Tegnap este, miközben József atyának segítettem a fürdésnél, megfogta a kezemet és a lába közé tette, és azt mondta, hogy amit fogok, az a mennyország kulcsa, és ki kellene próbálni az én záramban, hogy lássuk, megnyílnak-e a paradicsom kapui és üdvözülök-e.
- A vén gazember! - mondta a tisztelendő anya. - És mi történt még?
- Hát, kipróbáltuk a zárat, az atya azt mondta, eleinte kicsit fájni fog, mert a mennybe vezető út nehéz és fájdalmas, de a végén nagy gyönyört fogok érezni.
- A vén kurafi! - kiáltott fel a tisztelendő anya. - Engem meg azzal hitegetett, hogy az Gábor arkangyal trombitája és 20 éve fújatja velem...